A két manó
behurcolta a kis, latyakos, fát összevizezve a padlót, és drága, bolyhos
szőnyegeket. Elismerést várva meredtek rám nagy, barna szemeikkel.. – Könnycsepp folyik végig az arcomon, nagy
lendülettel törlöm le, a hidegtől elkékült kezem belesajdul a hirtelen
mozdulatba. Ha nincs semmi más, maradnak a képzelgések. Az embertől nem vehetik
el a gondolatait, de hidd el egyszer ennek a módját is ki fogják találni.
Egyetlen okból: Hogy minden az ő céljukat szolgálja.
Az utca kihalt, az ablakokból, ahol nem
húzták be a függönyt, boldog ölelkezések, idill családi pillanatok vetítődnek a
kis utca kövezetére. A kapualjban kucorogva, durva anyagú, szétfeslett plédbe
burkolózva sem tudom figyelmen kívül hagyni, pedig kevés dolgot szeretnék
jobban. Sírni nem szabad, az csak ront a helyzeten. A pár méternyire lévő
kocsmából vidám danolászás hallatszik ki. Szörnyű, hogy egyes emberek még a
szeretet ünnepén sem tudnak kiszabadulni a az alkohol okozta függésből.
Igazából, a lelkem mélyén megértem őket. Én is menekülnék, ha lenne hova, de ennél már
nincsen sokkal lejjebb. A világban, a
mai napon, rengeteg a boldog ember. Szenteste van! De ki hallott már olyat, hogy
egy nap csak boldog és örömteli dolgok történhetnek? Ma is ugyanúgy
meggyilkoltak valakit, a pénzéért, a lakásáért, vagy szimpla rosszakaratból. Ma
is kicsúfolták a kislányt az óvodában, mert kissé csámpásan jár. Ma is utcára
került egy árva gyerek, mert már nem volt több hely a neki kijelölt helyen sem.
Ma is szomjan halt Afrikában egy totyogós baba.
Ma is meghalt valahol egy idős néni, egyedül, az üres lakásban. Régi
fotókkal elmúlt emlékekkel körülvéve. Ma is gyártottak hazugságokat, rúgtak
bele a náluk gyengébbekbe, elérhetetlen álmokat szövögettek, aminek értelmetlen
megvalósítási kísérletei további embertársai életét fogja megnyomorítani. Ezekkel a dolgok ugyanúgy megtörténnek, de
most senki nem veszi figyelembe őket, mert ha változtatni nem tudnak/akarnak a
dolgokon, ha világ mocskát nem is tudják elsöpörni, akkor is kell egy nap,
amikor lelkiismeret furdalás nélkül lehetnek boldogak. Amikor elfelejthetnek
mindent. Nem sokat ér, de meg van a jó,
és tökéletesség látszata az, ami a mai napon mindennél fontosabb. Drága ajándékok, sablonos szövegek. „Kellemes
ünnepeket! Karácsonyi vásár!” Már ez sem régi, csupán üzlet. A felgyorsult,
kavargó világ egy üzleti fogása. Semmi több.
Néhány helyen talán még akad a szavak mögött érzelem. A jó még nem veszett ki
teljesen, de az ítéletet már kimondták: A jóság, gyengeség. A gyengék pedig nem
élik túl. Rég. Majd egyszer az egymáson segítés is kimegy a divatból, ha még
nem történt meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése